A XXXIV. JÓKAI MÓR NYÁRI EGYETEM, MI KÉPZÉS
2026. augusztus 3. és 5. között Komáromban (vagyis helyesebben Komárnóban) tarthattam 15 órás képzést a felvidéki magyar ajkú pedagógusoknak. A képzés címe (mint ahogy Rimaszombatban is): „A mesterséges intelligencia mint valódi varázsvessző a pedagógus kezében”.
A cím egy kicsit (tudatosan) provokáló. Sajnos a mai MI-áztatta világban mindenki abban a tudatban ringatja magát, hogy minden kérdésünkre a ChatGPT majd megmondja a választ. Ha nem jó, kicsit vitázok vele, addig, amíg a végén majd csak „kiköpi” a helyes megoldást.
A képzés elsődleges célkitűzése, hogy a pedagógusokban tudatosítsam: aki kimarad, az lemarad. 2026-ban aki elkezd ismerkedni a mesterséges intelligenciával, már kb. 2 éves lemaradásban van. Nagy-nagy örömömre a képzésre jelentkező pedagógusok zöme ezzel tisztában van. Érzik a minden oldalról érkező nyomást, hogy aki nem tanulja meg bevonni a mesterséges intelligenciát mindennapi munkájába, az hátrányba kerül.
Másodlagos célkitűzésem az volt, hogy a jelentkező pedagógusokból elhessegessem az „új csodaszerrel” kapcsolatos félelmet. Az X-es korosztály, abból kifolyólag, hogy sok technikai forradalmat megért már, vonakodva tekint az újítások felé.
És akkor jöhet a fő célkitűzés: az MI nem holmi beszélgetőtárs vagy egy kibővített Google-kereső. A mesterséges intelligenciát nem kérdezni kell, hanem dolgoztatni. Ennek a munkának a sikere (meglátásom szerint) a helyes promptoláson múlik. Külön öröm számomra, hogy az utolsó napi visszajelzések alapján immár minden diákom „átszellemülve” másként tekint az MI-re. Valóban egy varázsvessző, viszont egy olyan vessző, amelyet egy komoly, megfontolt (pedagógus) kéz tart, és ő legyint vele. Ekkor lehet igazán eredményes a munka.
Köszönet a Szlovákiai Magyar Pedagógus Szövetségnek a bizalomért, a lehetőségért, az új tapasztalatokért. Köszönet, hogy az egyik kísérőprogram lebonyolítója lehettem. Ez a nyári egyetem az MI-vel készült HERC alkalmazás főpróbája is volt. Ismét sikerült bebizonyítanom, hogy a mesterséges intelligencia nem eltávolítja az embereket egymástól (ez akkor igaz, ha engedjük), hanem képes embereket összekötni, összekapcsolni, közös frekvenciára hangolni. Ahogyan a tűz is képes pusztításra, helyes használattal az ember kényelmét képes szolgálni.
Köszönet annak a csaknem 100 pedagógusnak, akiket még a 42 fokos hőség, szoros időbeosztás, kemény munka sem tántorított el attól, hogy a nyári szünetük néhány napját a hűvös folyópart helyett egy tanteremben töltsék el. Ahogyan a táblán állt: kávé, kíváncsiság, kreativitás – minden adott. Ehhez még hozzátenném az önfeláldozást is. És ennek az önfeláldozásnak meg is lett a gyümölcse.
A három kemény nap után felemelő volt látni csoportom mind a 19 tagjának szemében azt a lelkesedést, örömet, felismerést, amellyel útjukat odahaza, illetve saját osztálytermükben folytatva alkalmazni fogják a hallottakat és beépítik mindennapi munkájukba. És talán ami az egészben a legcsodálatosabb: mindezekből azok a diákok profitálnak legtöbbet, akik majd szeptembertől hallgatják őket, és tanulnak tőlük.
„A jó földbe hullott mag százszoros termést hoz!”
Kapcsolódó képek
